Sokat gondolkodtam rajta hogy vajon érdemes e szót ejteni erről. Nem tudom. Én, nem tudom. Talán az olvasók, majd tudni fogják.

Adott sok sok közösségi portál. Sok sok fájl és videó megosztó. Ezek segítségével pedig eljutottunk oda, hogyha beülsz egy kávézóba, a következő látvány fogad Téged:

Párok / emberek ülnek egymással szemben, és mindegyik nyaka görcsbe állva, a lába felé hajlik, kezében egy lapkával, amin villódzó fények játszanak és ontanak infót az agyba. Nevetnek, és néha néha összenéznek. De nem beszélnek, nem szólnak egymáshoz. Ha közelebb mész, láthatod, hogy az előttük heverő, tálcán nyugvó kávés csészéket posztolják. Egymásnak... Barátnak... Családnak... Vagy a Világnak.

...

Újabb nap a pipámmal. Az idő már nem oly barátságos mint augusztusban volt, így kénytelen vagyok behúzódni a szokásos helyre.

Az asztal mellett ülve készülök neki a füstölésnek. A rumot felváltotta most egy igen erős Assam tea.

Az illata tökéletesen simul a dohány édeskés jellegéhez. Még csak a dohányt tömöm bele a fába, azonban már tudható, hogy nagyon finom összeállításban lesz részem:)