Egy különleges M3-as BMW volt az az autó, aki felpiszkálta nyugodtnak hitt szívemet. Aki felszakította a látszat fátylát, és rávilágított, hogy nem sokra megyek azzal, ha elhitetem magammal, hogy "elmúltak már azok az évek..."

Míg egy hideg őszi napon meg nem fogalmazódott bennem a döntés: Az az autó amit évekig hajtottam, és a család társa volt, eladósorba kerülhet... 

Olyan érzések közepette hoztam meg ezt a döntést a párommal együtt, amelyek leírására törekedtem egészen idáig... De azt hiszem ezen érzelmek megfestéséhez kell az az igazi írói véna... Vagy még mindig benne vagyok, és ezért oly nehéz... Hiszen friss a dolog... És ha van 5 szabad percem, azt a garázsban töltöm... Mellette... A "kis" Matrica mellett:)

Az idő nagy részét a keresés vette el... Mert a döntést meghozni, csak egy kis szelet volt a tortából... De tudni azt hogy mire is váltsak... Ami közel ugyanazt nyújtja... Miközben még magamat sem ismerem igazán ilyen téren... A hozzánk illő járgányt megtalálni nagyon nehéz addig, ameddig saját értékrendünkkel nem vagyunk tisztában... Erre a bátyám sokszor felhívta a figyelmemet...

Honnan is indultam... Volt egy Subaru WRX... Egy EVO IX, és egy E46 M3 az életemben. Nos, méltó folytatást kerestem...

Gondoltam hogy egy 5 másodperces autó a minimum. Nem mehetek feljebb, mert az visszalépés lenne.

Emlékeimből felsejlett egy BRZ is amit kipróbáltam, de nem fogott meg az autó. Még le is írtam a naplóba, hogy az én 286LE -vel és 560 Nm nyomatékkal bíró olajkályhám többet mutat aszfalton, mint ez a kis japán csoda.

Mégis a legjobb húzásnak az tűnt, ha kikérem egy nálam tapasztaltabb embernek a véleményét. 

A Tesóm első kérdése ez volt: "Mi az ami fontos Neked? Sebesség, vagy élmény?"

Ez volt az a pont, ahol először kerültem képzavarba... A kettő nem jár együtt???

Tisztelt Hölgyek és Urak! A válasz: "NEM feltétlenül!"

Kerestem sok féle autót. Igazi aszfaltszaggató erőművészeket, rakétákat. De minden áldott reggel amikor a gépet bekapcsoltam, a GT képével fogyasztottam el a kávét... Így utólag elmondható: Beleszerettem:)

Talán a szellemiség hasonlóságából adódik, de mind a mai napig kötődök a japán autókhoz. S most, innen visszanézve az elmúlt éveket, úgy tűnik csak aludtam egy keveset:)

Hamar téves következtetésre jutottam, hogy a GT86 nem az én autóm, mert gyenge, gyorsulni sosem fog, mert az 5 másodpercet visszafelé sem közelíti meg, ám ezekben a napokban történtek azok a belső események, amelyeket szintén nem igyekszek megfogalmazni... Jobb híján fel is adtam egyenlőre:)
Ami fontos volt, az a szikra. Az a bizonyos, ami miatt mindig kilyukadtam az autónál. Amitől óvott a Bátyó, merthogy rosszul is befolyásolhat. De én meg ilyen vagyok. Ha megszeretek valamit, akkor mindegy ki mit mond, képes vagyok rajongani érte. De enélkül meg nem érdemes tartani egy Vasat sem...
Volt néhány autóm -így utólag döbbentem rá, -amik felé nem éreztem semmi ilyet... És ott volt az a bizonyos Űr... Amit az ember hamar el is feled. Egy ideig tapintható a hiány, majd mivel nehéz pótolni, inkább keresünk egy jó mondatot: Kinőttünk belőle...
Ha másnál látjuk ezt a kapcsolatot, akkor azonnal mutogatunk: Kapuzárási pánikod van?!

Volt aki éppen azért vált meg az autótól, mert nem akart annak tűnni... Neki fontosabb volt hogy mit gondolnak róla mások... Van ilyen.

Így közel a 40-hez azt hiszem elmondhatom hogy a kapuzárási pánik egy sztereotip fogalom, amivel magyarázunk valamit... Amit egyébként nem értünk... Ha meg értjük, és éppen a mi Űrünkre tapint rá, akkor haragosak és irigyek leszünk. Azonnal bélyegezni kezdünk. Ez a helyzet.

A mai világban annyi szerepet öltünk magunkra a társadalmi elvárások miatt, hogy csak kapkodjuk a fejünket... Hát akkor hadd legyen már egy olyan szerepünk is, amiben kiélhetjük az alvó oroszlánt.
Legyél sikeres üzletember, hogy meglegyen a betevő. Legyél türelmes, és megértő társ, amikor a feszült párod hazaér. Legyél türelmes megértő apa, amikor a gyerek végigkeni a krémtúrót a lakás másik felén. Légy türelmes és megfontolt tanár, amikor a gyermeked a huszadik Er-nő után is Er-né-ni-kőt szótagol.
Legyél friss és kipihent amikor az éjszakát őrjáratban töltöd, mert a kislányod rosszat álmodik, a kisfiad szomjas lesz az éjszaka közepén. Majd "alvókát" keresel hajnali 3-kor. Mert ráfeküdt...

S közben össze kell dolgoznotok a pároddal... Hogy a Család harmóniája megmaradjon... Vita, és feszültség nélkül...

Mindezt azért tartottam fontosnak, hogy a későbbiekben érthető legyen miért is egészül ki még két kerékkel a Motoros Naplója:)

A címen persze már nem fogok változtatni... Hiszen amiről itt szó van, az maga az utazás:)

Amit hol kettő kerékkel, hol néggyel teszünk meg:)

Szép napot hát...

S így utólag,