Nézegettem a netet, és rengeteg video-blog van már, főleg motoros témában... Elgondolkodtam hogy talán nekem is ezt kéne tennem... Na de mi is a célom???

Mi a tervem a bloggal? Valóban alkalmas vagyok én arra hogy vlogger legyek? Hogy a motorról és az utakról készítsek felvételt?

Rá kellett jönnöm, hogy az én helyzetem sokkal összetettebb...  Mert nem csak erről szól ez az oldal, talán ez az oka hogy az olvasók is szerte a világból találnak ide.

Szerencsére -meg kell jegyeznem -sok olyan vlogger van aki nagyon normális, nagyon összeszedett, és hasonlóan vélekedik magáról a motorozásról mint én. De nekem a motor csak az út egy része... Ahogyan az életet szemlélem... De van sok más, ami eddig nem került ide, mégis szerves része életemnek.

...

Éppen a szokásos utamon haladtam. A nap még épp hogy csak felemelkedett. A reggel utolsó harmatcseppjei szálltak fel.

Szeretem ezt az utat. Kanyargós, kevés a lakott település, és változatos. Dombok, völgyek váltják egymást. Van is egy kedvenc helyem, ahol még kocsival is félre állok, ha tehetem, hogy elidőzzek egy kicsit.

Így történt most is. Ahogy haladtam a kanyar felé, ahol az út a domb szélén halad, lassítottam hogy a murvás útszélen nehogy megcsússzak. De a hely már foglalt volt. Csalódott voltam...

Persze befértem, de most jobb szerettem volna egyedül lenni.

Ahogy leparkoltam, láttam hogy a helyet foglaló illető, válla fölött hátrasandít...

Fura volt... Egy kopott, fénykorában fekete farmer volt ...

Szép napot Mindenkinek:)